Chris Hebberecht

Nemcsak a postagalambászat iránt érez elkötele­zettséget, hanem szinte az összes állatért szeretettel rajong. Azon kevés szerencsés emberek közé tartozik, akik azt csinálhatják, amit szeretnek. Bár sokat dolgozik, mégis örömmel teszi. Segit, tanácsot ad és kiszol­gálja a hozzá hasonló állatokért rajongó embereket, ugyanis egy az álla­tok számára takarmányt, tápot, vitamint, kiegészítőt forgalmazó boltja van, amit a mai napig saját maga irányit.
A galambok iránti szenvedélye édesapja mellett ragadt rá. Chris édesapja Octaaf. 1941 -ben kezdett el postagalambászni. Az első időkben rövidtá­von versenyzett, bár már akkor is rendkívüli vonzalmat érzett a hosszú-távú galambok iránt.
Végül úgy döntött, hogy 1949-ben belevág a hosszútávba is. Mindennek az alapja egy Breeder 1955 nevű galamb volt. Ez a hím Valéré Dockertól, Moortsele-böl származott és ereiben 100% -ig Hector De Smet vérvonal csörgedezett. Az 1990-cs években a Hector De Smet x J. Van Daele kombináció­ból született Bjom nevű galamb átvette a bázishim szerepét. Apja lett a Pokemon és a Jellé nevű szuper galamboknak. Egyikük a brivei másik pedig a perpignani versenyt nyerte meg.

Chrisnek relatíve sok, 40 pár tenyészgalambja van. Nagyban meg­magyarázza ezt a létszámot, hogy Chris minden egyes jó galambjából minden évben behelyez a tenyésztésbe egy-két utódot. Így a többi tenyésztővel ellentétben már sokkal korábban tisztában van egy-egy család és galamb továbbörökítő képességével. Nem szereti a túl kicsi és a túl nagy galambot sem, mindig az arany középutat próbálja követni. A legjobb tenyész és verseny galambok rendszeresen 4-5 tojóval is párba kerülnek, így biztosítva van számára a minőségi utánpótlás. ,,A verseny és a tenyészgalamboknál is az a célom, hogy a lehető legkevesebb gyógyszert használjam. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a paratifusz elleni oltás egy nagyon hasznos dolog, ezért rendszeresen oltom a galambjaimat salmonella ellen, méghozzá a Colombovaccal. Közvetlen a versenyszezon után csinálok egy 10 napos kezelést Bay-trillal vagy Cosumix+-szal és utána következik csak az oltás. Ha nincs másra szükség, akkor egyedül csak trichomonasis ellen kezelem a ga­lambokat. A párosítás előtt nem adok semmi ilyen gyógyszert.Általában 200-300 fiatalt szokott felgyűrűzni. amiből 150 ami részt vesz a versenyeken. Sajnos nem messze tőle elég sok elektromos vezeték található, így rengeteg fiatal már az első egy-két repülés alkalmával életét veszti vagy súlyos sérüléseket szerez, ezért szükséges az átla­gosnál több fiatal felgyűrűzése. A fiatalok versenyének az eredménye nem igazán érdekli, ismeri a családot és az alapján szelektál.Ahogy mondja, ő nem fiatal specialista és nincs is ideje rá, hiszen dolgoznia kell. Azok, akik fiatalon jól versenyeznek, rendszeresen viszik őket tréningre és sokat foglalkoznak velük. Számára a fiatalok versenye csak szelekció és tréning. A fiatal hímek általában 2 x 100 kilométeres, 1-2 alkalommal 200 kilométeres és egyszer 300 kilométeres versenyen vesznek részt, utána már nem repülnek tovább. A tojók viszont még 1.2. illetve 3 alkalommal is részt vehetnek 400 ki lométer feletti versenyeken. Chris csak hímekkel versenyzik, így nem sajnálja a tojókat és ezzel a módszerrel egy kicsit könnyebbé teszi saját maga számára a hímek szelektálását is. Hiszen, ha valamelyik hímnek jól jön a tojó testvére, akkor az nagyon biztató a jövőre vonatkozóan, ezért a hímtestvér ha egészséges volt, akkor szinte biztos, hogy megkapja a lehetőséget a bizo­nyításra.

A fiatalok nincsenek kényszerítve a házkörüli repülésre, az egy óra kint­lét alatt annyit mozognak, amennyit akarnak. Az első eresztésű fiata­lokat, mindig le szokta sötétíteni, így az ebből a tónusból származó tojókat, könnyű szívvel teszi be kelési évükben, akár 600 kilométeres versenyekre is.
Hebberecht 80 özvegy hímmel versenyzik, amiből 42 öreg és 38 egy­éves. Versenydúca 6 részre van osztva, ahová az 1,2.3-as részekbe a 42 db öreg és a 4,5-ős részekbe pedig a 38 egyéves madarat helyezte el. Hogy a 6. rész kimaradt az előző felsorolásból, az nem a véletlen mü­ve, hanem Chris-é, de erről ö beszél bővebben. „A hatodik dúcrész üres. Persze nem azért, mert én megengedhetem magamnak ezt a luxust, hanem mert szerintem szükség van rá. Mivel én a hosszútávú versenyeken veszek részt, ezért a galambok, amikor ha­zaérkeznek, akkor természetesen fáradtak. Olyan eset nem nagyon szokott előfordulni, hogy egy ver­seny alkalmával egy-egy dúc telje­sen kiürüljön, mindig marad otthon egy-két galamb. Ilyenkor ezeket a galambokat át szoktam hajtani a 6-os dúcba és ott vannak legalább egy napon keresztül. Az a meglátásom, hogy amikor hazajönnek a verseny­ről a fáradt madarak és az otthon lé­vők pedig elkezdik űzni. hajtani őket és nem tudnak nyugodtan pihenni, akkor az a későbbi eredmények rovására mehet. Másrészt a hazaérkezés után egy egész éjszakán keresztül náluk hagyom a tojót úgy, hogy az otthon maradottakat különzárom. Hozzájuk nem kell betenni a tojót és szinte nem is vesznek észre semmit az egészből.A versenygalambok párosításának az időpontja teljesen változó. Általá­ban december vagy január hónapban rakom össze őket.

''Egészen 2007-ig a következőképpen csináltam. Minden galamb alatt hagytam egy fiatalt, és amikor a fiatalok körülbelül tizennégy illetve tizennyolc naposak voltak, akkor szétszedtem a párokat. Március végén újból párba tettem őket és ekkor már 4 napos tojásról szedtem el a tojókat. Azért beszélek múlt időben, mert 2007-ben szeretném kipróbálni, hogy nem nevelnek a versenyzők, hanem egyszerűen száraz özvegységben versenyzek majd velük. Nem tudom, hogy jobb lesz-e ez a módszer, majd az idő eldönti."
Chris amikor márciusban elveszi a tojókat, szép lassan elkezdi a galam­bok ház körüli tréningjét is ekkor reggel és este fél-fél órát kell repül­niük a madaraknak. Ha esik az eső akkor is repülniük kell, de kizárólag csak reggel. Az a véleménye, hogy ha reggel elázik a galamb, akkor a napközbeni aktív viselkedése során megszárad és így nem lesz semmi probléma belőle. Ugyanakkor, ha az esti röptetés során áznak el, akkor nem biztos, hogy van elég idejük megszáradni, ezért előfordulhat, hogy egy két galamb megázik, így ha délután esik az eső, akkor inkább nem engedi ki őket. A galambok alatt egész évben szalma van, amit négy alkalommal szokott cserélni. Egyszer a versenyek előtt, egyszer a versenyek után egyszer a vedlés után és egyszer télen. Meglátása szerint a szalmát imádják a galambok és teljes ménékben ''megfogja" a port is.

Egyszerűen sokkal komfortosabbnak tartja, mint egy sima pozdorjás vagy rétegelt lemezes aljzattal rendelkező dúcot. Minden egyes szalmacserénél alaposan ki­fertőtleníti a galambházat.Próbálok minden gyógyszeres kezelést elkerülni, egyedül trichomonasis ellen a Tricho Plussal szoktam kezelni a versenyzőimet. Ha egy mód van rá, akkor más gyógyszert nem kapnak. A versenyszezon alatt a Champion és a Superstar Plus-t etetem a Versele Laga cégtől. Körülbelül a versenyszezon közepéig egészen a brivei versenyig nem mutatja meg a tojókat a bekosarazáskor. Brivétől kezdve viszont minden verseny elölt mintegy 30 percig együtt lehetnek a galambok, mégpedig a következő módon: A tojót beteszi a hímekhez a félbezárt fészekbe, a tojótányérral együtt és otthagyja őket, hogy a hímek szabadon udvarol­hassanak a tojóknak. Ekkor Chris bemegy a házba elfogyasztani az ebéd­jét vagy éppen a vacsoráját, utána visszamegy a galambokhoz és össze­engedi a hímeket a tojókkal. Meglátása szerint amelyik hím egyből a fészektányerba fekszik és vehemensen hívja a tojót, az nagy eséllyel pályázik arra. hogy a hétvégén nevezett vagy fogadott galamb legyen. A bekosarazás elött aprómag keverékei szoktam nekik adni. Ügy gondolom, hogy ez jó dolog, mert könnyen emészthető és kevés vizet igényel a megemésztésük. A szezon első részében az első hosszútávú versenyig kizárólag a közös etetőből kapnak enni a hímek, majd később, az első hosszú verseny után áttérek a fészekben való etetésre. Ez azért fontos, mert akik a versenyről hazajönnek, azok diétás takarmányt kapnak, ellentétben azokkal, akiket a következő heten kosarazni szeretnék.Így külön tudom felkészíteni a galambokat egy-egy versenyre.A hosszútávú versenyeknél úgyis a galamb minősége, ami a legfontosabb. Ha nincs jó galambod, nem lesz jó eredményed.