A leggyorsabb galamb lesz a vezér?!

A galambrajokat irányító madarak nemcsak a leggyorsabbak, de tájékozódási képességeik is a legjobbak, a többiek ezért is követik őket. Az erről szóló magyar kutatási eredményt tegnap közölte Vicsek Tamás akadémikus, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének egyetemi tanára.
Aki ismeri  korábbi eredményeit, nem lepődik meg, hogy az ő rendszerbiológiai kutatásának újabb gyöngyszeméről van szó.

Az élőlények kollektív mozgását és viselkedését évek óta tanulmányozó tudós most azt vizsgálta, hogy a madárrajok mely tagja kerül a vezető, azaz a repülési irányt meghatározó egyed pozíciójába, és ott hogy teljesít. A postagalambok hazatalálását rögzítő adatokat az ELTE-s kutatócsoport saját fejlesztésű micro GPS-készülékével rögzítették: a mindössze 13 grammos GPS-eszköz a madarakra erősítve másodpercenként tízszer rögzíti az állatok pozícióját. Az adatok elemzéséből kirajzolódott, hogyan születik a döntés a repülő rajban.


A kutatók a világon elsőként fedeztek fel összefüggést az egyedül hazainduló madarak sebessége és navigációs képessége között. A gyorsabban szállni tudó madarak tipikusan a raj frontvonalában haladnak, és a többiek követési hajlama (hogy a csapat együtt maradjon) eredményeként egyúttal vezető helyzetbe is kerülnek. A vezető hely következménye az is, hogy többnyire ezek a galambok hozzák meg a repülési irányra vonatkozó döntéseket.

A kutatócsoport legfontosabb következtetése – amelyet a kísérletsorozat elején és végén végzett egyedüli reptetések adatai is igazoltak – szerint a pusztán gyorsaságuk miatt vezető helyzetbe került galambok előbb-utóbb kezdtek jobban tájékozódni, mint a csapat többi tagja. A csapat működése során egy, a tájékozódással össze nem függő tulajdonság – a repülési sebesség – kiváltotta egy másik, immár kognitív tulajdonság – a navigációs képesség – javulását.

A kapott adatok az élővilág sok más csoportosan mozgó lényére is érvényesek lehetnek. Az ELTE-s kutatócsoport az adatelemzéshez rendelkezésre álló statisztikus fizikai eszköztárral a galambok mellett más, szociálisan fejlett madarak vagy emlősök csoportos viselkedését, szociális hierarchiáját és kollektív döntéshozatali mechanizmusait is vizsgálja majd.

Korábban a magyar kutatók hasonlóan GPS-szel határozták meg, milyen személyiségű kutya vezeti a falkát. Ott is a kutya tulajdonságai (idősebb, agresszívabb, képezhetőbb, dominánsabb) álltak kapcsolatban a vezető szereppel...

-forrás: nol.hu-